III.            Az elbeszélő költemény: Fazekas Mihály:Lúdas Matyi

Életrajz:

-          Fazekas Mihály(1766-1828) kalandokkal teli életet élt. Debrecenben született. Polgárosult nemesi családban. Apja állatorvos. A család a cívisekhez tartozott(módosabb debreceni polgárok). A híres debreceni kollégiumban tanul, főleg az irodalom és a botanika érdekli. 16évesen beáll katonának. Kalandokban gazdag éveket tölt külföldön. Belgiumba vezérlik, ahol Franciaország. ellen harcol. Bejárja Európa nagy részét. Egy francia családot megment katona társai fosztogatásától. Cserébe csak annyit kér, hogy engedjék tanulmányozni könyvtárukat. Hazatér Debrecenbe. Kertészettel, növénynemesítéssel foglalkozik. Költőbarátai pl. Csokonay hatására visszatér az íráshoz.

-          Megírja a Lúdas Matyit. A mű már életében nagyon népszerű, idegen nyelvre is lefordították.

Eredete:

-          Régi népmesei vándormotívumon alapul ez az elbeszélő költemény. A vándor motívum olyan cselekmény, téma vagy részlet, mely több nép költészetében felbukkan. àa hős háromszor bünteti meg a gonosz hatalmasságot, aki megfosztja őt féltett vagyonától.

-           F.M valószínűleg katonáskodása idején, Fro.-ban találkozott a témával.  De magyar népköltészeti gyűjtésből A kiskakas gyémánt félkrajcárja c. népmesében bukkan fel, hogy a hős hármoszor bünteti a gonoszt. F.M az eseményt a keresztes háborúk idejére(1200-as évek) helyezi, hogy korának Döbrögi szerű úrai bele ne köthessenek. Mégis fölismerik benne a saját korabeli magyar vidéket, a magyar földesurat, hajdút, parasztokat, kereskedőt, mesterembert és a földesúri hatalmaskodást. Az orvoslás is a költő korára utal. Kifejezéseit, eszközeit apja foglalkozásából, ill. a katonai életből merítette.

Szereplők:

-          Lúdas Matyi: A költemény fejlődésében mutatja be a főhőst. A mű elején még mihaszna legény, aki egész nap lustálkodik. A népmesék hőseihez hasonlóan úgy dönt, hogy elindul szerencsétpróbálni. Anyja libáit hajtja ki a vásárra, hogy jó pénzért eladja őket. Piacon azonban súlyos igazságtalanság éri, libáit fizettség nélkül elveszi Döbrögi s még meg is vereti. Matyi megfogadja háromszor veri ezt Döbrögin vissza. – háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!-

-          Tanulékony, szorgalmas fiatal ember lesz a henyélő parasztfiúból.  Példát mutat arról, hogy, akit bántalom ér ne csüggedjen el, hanem készüljön fel sorsa jobbítására. Két ízben álruhásan egy ízben csíkoslegény segítségével törleszti adósságát. Nem csak erejével, ahnem eszével is felülkerekedik a zsarnoki földesúron és szolgáin. Amikor harmadszor páholja el Döbrögit, már nem ölt állruhátà ekkor már tudatában van erejének. Fölényben került ellenfelével szemben: Döbrögi retteg tőle. F.M a szegények erejét is megmutatja ezzel. Az önkényeskedő urak nem sanyargathatják bűntetlenül a védtelen embereket. Lúdas Matyi szellemi és erkölcsi fölényben van Döbrögivel szemben, ezért tudja legyőzni a hatalmas túlerővel-hajdúk, lándzsások és fogdmegek egész seregével szemben-.

-          Döbrögi: Döbrögi is fejlődik, de máshogy. Eleinte kegyetlen és kapzsi úr, aki törvény fölé helyezi magát. Túlerejét hatalmának köszönheti. Egész kis hadsereget tart. Az első megverés után egyre gyávább és félelmetesebb lesz. Félelmében ölni is képes lenne. A veszélyben viszont alázatosan rimánkodik. Buta és hiszékeny. Matyi mindig rá tudja szedni. Végül, belátja, hogy Matyival nem bír, megjavul és leteszi a fegyvert. Belátja, jogosan bűntette meg Matyi.

Igazságos megoldás:

-      A háromszoros büntetést igazságosnak érezzük.

1.       Döbrögi visszaélt hatalmával, mikor L.M-it kifosztotta és megfenyítette.

2.       Matyi a szegénynép sok évszázados adósságát törleszti az urasággal szemben.

3.       Matyi megmutatja, hogy nem csak a bosszúhoz van ereje: akkor érezzük legjobban fölényét, amikor végre megbocsájt Döbröginek.

Anekdota a műben:

-          A Lúdas Matyi azokra a történetekre emlékeztet, amelyek szájhagyomány útján terjednek, megtörtént,  mulatságos esemény alapján. Az ilyen történetet anekdotának nevezzük. Különösen az a rész hasonlít az anekdotákra, melyben megtudjuk, hogy Döbrögi leölette a környék lúdjait, mert már egy lúdtollnak a látványától is rosszul lett. Az anekdotát gyakran jellemzi káröröm, ilyenkor is igazságos ítélet rejlik benne, mert a megleckéztette gonosszal szemben mutat kárörömöt(a szolgák összenéznek, mikor megtalálják az erőben helybenhagyott urukat).

Műfaja: Elbeszélő költemény.

Stílusa:

-      A nűköltészethez tartozik, mert ismert a szerzője, ugyanakkor a népköltészet számos elemét felhasználja. A népmesékre emlékeztet azzal, hogy:

1.       a szegény libapásztor elindul szerencsét próbálni

2.       A gonosszal találkozva súlyos igazságtalanság éri

3.       Három próbát kiállva bebizonyítja erejét és ügyességét, s ezért elnyeri jutalmát

-          A hősnek vannak segítői, de Matyi lényegében a maga erejéből győz ellenfelén.

-          Csodás elemek nincsenek a történetben, a helyszínek, a környezet és a foglalkozások valószerűek.

Nyelvezete:

-          A mű nyelvezete a debreceni népnyelv szókincséből táplálkozik. Írás és ejtés módja a debreceni nyelvjáráshoz igazodik számos tájszót is alkalmaz(délestén, hevenyében, pénzkuporás, alássan). A régies igealakok is gyakoriak(valának, fogadá, bökdöse). 

-          A cselekményhez illően merít a korabeli tudományok szavaiból, az orvoslás füvészet kifejezéseiből.     

-          Az egyes fejezetek címáben a levonás szó arra utal, hogy Fazekas képes vásári előadásokon képzelte el művét. A hol az énekmondók, mesélőemberek festett képek felmutatásával kísérték az előadást.

Verselése:

Deákos verselés. Deákos verselésnek mondjuk a latin iskolában tanított időmértékes verselést, mely hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozásán alapul. A L.M. verselése hexameter, mely hat verslábból áll: 1 hosszú és 2 rövid szótagos daktilusokból vagy két hosszó szótagból álló spondeusokból.