V.                                           Regény: Történelmi és ifjúsági

A regény: Terjedelmes epikai mű. Szerteágazó cselekménye, főhőse és sok mellékszereplője van. Időben és térben kiterjedő eseményeket mond el. Párbeszédes és elbeszélőrészek váltakoznak benne. Formája rendszerint próza.

A történelmi regény (kb.200 éve, Anglia): Olyan regény, mely régi korban játszódik, történelmi eseményeket és hősöket idéz fel. A történelmi regény főhőse rendszerint olyan hős, aki megtestesíti egy közösség vágyait, szembe száll az elnyomással, igazságtalansággal.

Gárdonyi Géza: Egri csillagok:

Életrajz:

Gárdonyi Géza 1863-1922

-          Agárdon született

-          Egerben végezte el a tanítóképzőt

-          6 évig falusi tanító volt

-          Később újságíró

-          Haláláig Egerben élt és dolgozott a világtól elzárkózva.(„Az egri remete”)

-          Ennek ellenére több társaságnak is tagja volt: Petőfi Társaság, MTA, Magyar Írók Szövettségének elnöke.

-          Halála után az egri várban temették  el.

-          Szenvedélyesen érdekli a nemzeti múlt, a falusiak élete és a nép nyelve.

Forrás:

-          G. a regény megírása előtt gondos kutatómunkát végzett.

-          Bejárta a regény helyszíneit: Budát, Szigetvárt, Egert, Sopront, Erdélyt és Konstantinápolyt is.

-          Megismerkedett a török vallás szertartásaival, a korabeli életformával, szokásokkal, fegyverekkel. Elolvasta Tinódi Sebestyén hasonló témájú históriás énekeit is.

-          A regénynek valóságalapja is van. Az egri nők legendás hősiessége, akik forró vizet, szurkot zúdítottak a támadókra.

Történelmi hűség:

-          A törökök 1541-es hadjárat eredményeként csellel elfoglalják Budát és az ország középső harmadát a Török Birodalomhoz csatolják. A további török terjeszkedés megállításában döntő szerepe van a végvári láncolatnak, mely az Adriai-tengertől kiindulva Erdélyig húzódik. Ezen várak feladata volt egy adott terület  és lakosságának védelme.

-          Köztük Eger is, mely az ország északi kapujának számított. Az ellene indított támadást örökíti meg az író a regényben.

Az Egri Csillagok a honvédelem és a hazaszeretet regénye:

-          A hazaszeretet főleg a tettekben fejeződik ki. Szavakban pedig Dobó István esküje fogalmazza meg.

-          A regényben számos valóságos történelmi név szerepel. Pl: Török Bálint, Fráter György, Dobó István, Izabella királyné és fia János.

-          G. hosszú listát közöl a könyv végén a vár védőiről. Köztük van Bornemissza Gergely a regény főhőse is.

-          Költött alakok és kalandok: A főhős, Bornemissza Gergely jobbágyfiúből lett deák, majd vitéz hadnagy valóságos személy, aki résztvett Eger védelmében. Kalandos gyermekkora, ifjúsága és házassága Cecey Évával azonban a képzelet műve.

-          Kitalált történet szintén, hogy a regény elején Jumurdzsák elrabolja a patakban fürdőző Gergelyt és Évát. Igaz történelmi esemény azonban, hogy a török katonák fosztogatták a falvakat és magukkal vitték a gyerekeket.

-          Valóság, hogy Török Bálintot Konstantinápolyba hurcolták a törökök. A szöktetési kísérlet azonban a képzelet szüleménye.

-          Sok a kitalált szereplő pl: Gábor pap, Sárközi, Jumurdzsák, Hajván.

Találkozások:

-          Bornemissza Gergely sorsa összefonódik a félszemű janicsár, Jumurdzsák sorsával. A regény elején eldől, hogy egész életükben szembenállnak egymással. Újra és újra összetalálkoznak. A háborún belűl egyéni harcot is vívnak.

-          Találkozásaik során bizonyos tárgyaknak is nagy jelentőségük  van.

-          Zöld köves gyűrű (Jumurdzsák szerencsegyűrűje)

-          Kis kard(Gergely kardja, majd fia kardja)

-          Rajzok(Hajván mutatja Gergelynek, magyar várak rajzai)

Szerkezet:

-          Visszatérő mozzanatok, motívumok bukkanak fel a regényben.

Pl:bátorság motívuma. Dobó arra tanítja a gyermek Gergőt, hogy legfontosabb a bátorság. A felnőtt Gergő bátorságra buzdítja társait, melyre azért van szükség, mert Egernél 2.000 magyar áll szembe 200.000 törökkel. A túlerőt csak a bátorság és okosság ellensúlyozhatja.

Visszatérő motívum még az ismétlődő fogság és szabadulás(Évát és gergőt elfogja Jumurdzsák, de kiszabadulnak, fiúkat jancsit is Jumurdzsák fogja el végül ő is kiszabadul.

Álruhába öltözés alak változtatás. Íéva többször férfinak öltözik, olaszénekesnek öltözve jutnak be Török Bálint börtönébe, Jumurdzsák magyar úrnak öltözik Sopronba, Ééva férfiruhéban harcol Eger falain.

-          A regény felépítése Eger védelmének jelentőségét hangsúlyozza. Ezt készíti elő a végvári vitézek bemutatása, Buda elfoglalásának története. A rabságba hurcolt Török Bálint esete. A szultán elleni merénylet előtt Gergely megszemléli a török hadsereget. Ez a rész eposzok seregszemléjére emlékeztet.

-          A cselekmény szálai hol összefonódnak hol szétválnak. A cselekmények hol gergely, hol Éva áll a központjában. Gergely a hazáért harcol, Éva a gyermekükért. Mielőtt Éva bejut a várba a két ügy elválaszthatatlanul összefonódik. A hazaszeretet és a szülői szeretet egymást erősíti. A magánérdek és a közérdek egy és ugyanaz lesz a Bonemissza- család történetében.

Rabság és szabadság:

-          Rabság és szabadság gyakori szembenállításával G. kifejezi, hogy a szabadság a legdrágább kincsünk. A hősök egyforma elszántsággal harcolnak az egyéni és a nemzet szabadságáért. Olykor a nemzet szabadságáért az egyén szabadságát fel kell áldozni. àTörök Bálint inkább a rabságot választja, minthogy a töröknek szolgáljon.

-          Az egyéni és közös szabadság gondolata megvalósul a regény végén. A török eltakarodik Eger alól. A két gyermeket visszacserélik. Egert sikerül megvédeni és újra együtt van a Bornemissza család.

Szereplők jelleme:

-          A két főhős, Gergely és Éva jelleme a regény folyamán fejlődik. A 20 évet felölelő történet elején mindketten kisgyerekek, kiszolgáltatottak. Gergely bátorsága már ekkor megmutatkozik, de felnőtt férfiként lesz egyenlő ellenfele Jumurdzsáknak. Hadifurfangot, okosságot, ötletességet is szerez. Ő ismeri legjobban a török sereget, új robbanószereket talál föl.

-          Éva is fejlődő jellem. Az ijedt kislányból komoly nagylány lesz, aki hűségesen kitart Gergely mellett. Későnn önfeláldozó anya, és a férfiakkal együtt harcoló „egri nő”

-          Dobó a várkapitány a tekintélyt képviseli. Mekcsey, a helyettese meg az erőt.

-          Jellegzetes alak a két török szereplő. Mindkettő megszállotja valaminek. Jumurdzsák a gyűrűjét hajszolja a regényen át. Hajván a hadiszerencsét rejt rajzok bűvöletében él.

-          G. megmutatja a magyarok hibáit, bűneit is. A magyarok közt sok a széthúzás, az ellentét. A három részre szakadt országot megosztja a katolikusok és protestánsok ellenségeskedése is(Bálint pap és Cecey vitái). Szegények és gazdagok közt sincs egyetértés. Gergőt Cecey fiává fogadja, de hallani sem akar róla, hogy Éva hozámenjen a jobbágyfiúhoz. Akkor bocsátja meg a lányszöktetést, amikor együtt harcolnak Eger falain.

A regény stílusa:

-          G. nyelve kifejező, bárki számára érthető. Mondatai tömörek, takarékosak. Az események sokszor párbeszédekből derülnek ki. Csak olyan kifejezéseket használ, melyeket már az 1500-as években is ismertek. Népmeséket, népdalokat idéz a regény kezdés ”Erdőben jártak, patakra találtak”. Másutt, ahol az ország romlását ecseteli Tinódi Sebestyén históriás énekeit idézi. A csatajelenetekben, az eposzköltő Zrinyi  M. leírásait is figyelembe veszi a Szigeti veszedelemből. Humor is felbukkan a könyv egyes helyein (pl. Sárközi Gyomorzsáknak nevezi Jumurdzsákot).

Az ifjúsági regény: Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk

Az íróról

Molnár Ferenc nagypolgári családba született, apja jómódú orvos volt Budapesten. Tanulmányait a fővárosban folytatta, 1896-ban Genfben hallgatott jogot, egy évvel később pedig már hírlapíróként dolgozott Budapesten. Első színdarabját, A doktor úr című darabot 1902-ben mutatták be, s akkor már íróként is kezdték egyre inkább elismerni. Prózáját már a kezdetektől szellemesség és szatirikus humor jellemezte, színdarabjaiban pedig pergő dialógusokra törekedett. Gyors írói sikereit A Pál utcai fiúk (1907), színpadon pedig A testőr (1910) tetőzte be. A társadalom valamennyi rétegéről volt mondandója, a maradandó teljesítménnyel szemben mégis a siker, a hatásosság vonzotta jobban. A Pál utcai fiúk a világirodalom egyik legszebb (többször megfilmesített) ifjúsági regénye lett. Molnár a magyar irodalom külföldön is széles körben elismert íróinak egyike. Az első világháborúban haditudósítóként jelentette meg írásait, majd Bécsbe, Svájcba, végül Amerikába emigrált, és a fasizmus előtörése után csak "vendégként" tért vissza hazájába.

A Pál utcai fiúk

Az ifjúsági irodalom egyik alapművének tartott regény 1907-ben jelent meg, s nem csak hazánkban, de a világon mindenütt nagy sikert aratott. Ezt bizonyítja az is, hogy Bulgáriától kezdve Dél-Koreáig nagyon sok nyelvre fordították le. Olaszországban például az irodalmi mítoszok közé emelkedett, épp csak nem kötelező tananyag. A józsefvárosi Füvészkertben játszódó történet ugyanis olyan mondanivalóval rendelkezik, hogy azok számára is érthetővé válik, akik a Föld más területén élnek.

Kevés regény ábrázolja olyan sokrétegűen és érzékenyen a kamaszok világát, mint Molnár Ferenc műve, a Pál utcai fiúk. Az 1890-es évek pesti gyerekvilágának ezt a lírai krónikáját többször is feldolgozták, színpadon és filmen egyaránt. A Pál utcai fiúk főszereplői józsefvárosi gyerekek, akiknek két bérház közötti grund jelenti a szabadságot és a hadszínteretA történet két rivális banda között játszódik, akik a grundon - és a grundért - folyó harcot élet-halál kérdésének tekintik, ám ez a romantikus játékhadszíntér az író fantáziája által jelképpé válik, ahol a fennmaradásért kell háborúzni. Mert ennek a világnak is megvannak a saját törvényei, szokásai, egyesületei és erődítményei. Tehát vezérei és közkatonái is. Boka és Ács Feri a két tábor vezére, Geréb, az áruló, s az önfeláldozó Nemecsek Ernő egytől-egyig kiforratlan, alakuló egyéniségek, s Nemecsek híres önfeláldozása sem a szokványos hősi tett, sokkal inkább a grundért folyó háború során önkéntelenül is bátor hőssé váló hétköznapi kamasz természetes cselekedete.

A regény színhelye és a cselekmény fő mozgatórugója a grund. Az 1890-es évek józsefvárosi gyerekeinek a bérházak között kevés lehetősége és helye volt játszani. Valóságos kincs egy üres telek, amiért akár "háborúzni" is érdemes. A grund játékhely mellett jelkép is, ahol a harc az igazságért folyik. A Füvészkertiek és a grundot védő Pál utcaiak küzdelme egyben a jó és a rossz küzdelme is.

A gyermekháború végére minden szereplő változik, fejlődik. A gyengébbek az eszüket használják, a durvábbak pedig kénytelenek visszafogni magukat. Szabályokat kell betartani, igazságosan kell harcolni. Az árulás, a csata, a helytállás, Nemecsek halála és hőssé válása azonban végül hiábavaló, mindkét csapat elveszti a grundot, s ezáltal sorstársakká válnak.

A könyv szereplői a képzelet szülöttei, de az író diáktársairól mintázta őket olyan életszerűen, hogy még évekkel a regény megjelenése után is felbukkant egy-egy magát Nemecseknek nevező sikerhajhász.

Az 1907-ben írt, több nyelvre lefordított ifjúsági regény mára már világhírűvé vált. Dramatizált változatát 1936-ban, színpadon 1954-ben mutatták be. Több filmváltozat is készült a történetből.