Az elbeszélő költemény: Arany János: Toldi

-  Arany János kimagasló jelentőségű, epikus és lírai költő, irodalmi hagyományaink összegzője, műfordító, elmélet író, lapszerkesztő, irodalomszervező, az Akadémia főtitkára.

-  Nagyszalontán, szegény paraszti családban született, 1817. márc. 2-án.

-  A debreceni kollégiumot pénzhiány miatt el kellett hagynia.

-  Kisújszállásra ment segédtanítónak.

-  Később vándorszínésznek áll, majd Szalontán segédtanító.

-  Feleségül veszi Ercsey Júliát két gyermekük születik: Júliska és László. László szintén irodalom történész és költő.

-  Szilágy István, ifjúkori barátja biztatja versírásra.

-  A Kisfaludy Társaság pályázatára írja Elveszett alkotmány c. versét, mellyel nagy sikert arat.

-  A Toldit újabb pályázatra írja, melyet megnyer. A  bírálóknak annyira tetszett a költemény, hogy 15 aranyról 20 aranyra emelték a pályadíjat. --> Aranyaimhoz

-  A Toldi nemcsak országos sikert hozott Aranynak, hanem Petőfi barátságát is ennek köszönhette.

-  Petőfi rokonlelket fedezett fel Aranyban. Hasonlóan gondolkoztak a népről, nemzetről, a költő feladatáról. Petőfi verses levélben(episztolában) üdvözölte és köszöntötte a Toldi íróját. A versre Arany ugyancsak verssel válaszolt. Ezzel megkezdődött a magyar irodalom legnevezetesebb költőbarátságának története.

Arany János: Toldi(1847)

-  Eredete: A magyar középkor sikeres korszakából merítette Arany János, a legendás lovagkirály Nagy Lajos korába kalaúzol. Hőséül a szalontai Toldi Miklóst választotta, akinek tetteit először a XVI. századi költő Illosvai Selymes Péter örökítette meg.

-  Azért vonzotta Toldi alakja, mert egyszerű parasztlegények sorából küzdötte fel magát híres vitézzé.

-  Petőfi János vitézének sikere is bátorította a Toldi megírásában.

-  A kor hangulata(1848-as forradalom előtti reménykedő évek) is kedvezett annak, hogy megírja az elnyomott népi hős sokerének történetét.

-  Szerkezete: A Toldi a szerkesztés mesterműve. Az arányosság a szimmetria elve érvényesül benne. A 12 énekből 6 játszódik Nagyfaluban és környékén és 6 Budán, Pesten és környékén. 7 nagy fordulat befolyásolja a hős sorsát:

                                               - a 3. énekben, amikor tettéért menekülnie kell

                                               - a 10.ben, amikor pénzt kap hazulról, hogy lovagi ruhát vehessen

-  A művészi rend jegyében halad a cselekmény az 1. énekben érlelődik meg Milós vágyakozása a vitézi élet után. Az utolsóban éri el célját. 

-  Milóst ötször éri sérelem és öt erőpróbát kell kiállnia, melyek egyre nehezebbek akár a népmesékben.

-  György is öt ízben szerepel a műben.

-  Az epizódok pl. farkas kaland, bika kaland vagy mulatozás rávilágítanak a főhős jellemére, megmutatják képeeségeit.

-  előkészítés- Lacfi hadserege megjelenik Nagyfaluban; bonyodalom- testvérek közti konfliktus; kibontakozás- bújdosás, farkas kaland, bika kaland; tetőpont- párbaj a cseh vitézzel; befejezés- a király megbocsájtása, Milós nemessé lesz

- mű előhanggal kezdődik, melyben a költő felidézi a legendás hős alakját a múltból és utóhanggal végződi, mely felidézi Miklós jövőjét

-  Műfaja: elbeszélő költemény, abban különbözik az eposztól, hogya cselekmény irányításában nem vesznek részt isteni hatalmak. Arany mégis alkalmaz eposzi kellékeket. A főhős az egész nemzet becsületét megmenti a cseh bajnokkal szemben. Lacfi nádor seregének megjelenése az eposzok seregszemléjére emlékeztet.

-  Népmesei elemek is megfigyelhetők a Toldiban.

                                   -  kisebbik fiú története, akit bátyja el akar veszejteni

                                   -  segítő szándékú öreg: Bence

                                   -  egyre nagyobb erőpróbák

                                   -  igazságos király

                                   -  szerencsés végkifejlet

Toldi jelleme:

-  Alakja népmesék főhőseihez hasonlít: bátor, szegény, erős, de a lélektanilag indokolt tetteivel túlnő a mesealakokon.

Milós tulajdonságai közt van amelyik segíti s van amelyik gátolja őt az előre jutásban. Segíti kivételes ereje, bátorsága, az akarat, hogy vitéz legyen a király udvarában. Az édesanyjához fűződő szeretetnek köszönheti, hogy Toldi Lőrincné az ő pártjára áll Györggyal szemben.

Gátolja lobbanékonysága, hirtelen haragja. Ez sodorja veszélybe, amikor agyunüti György egyik legényét. Fékezi Miklóst az is, hogy könnyen elkeseredik, magányossá válik. Ez a durva embereket arra ingerli, hogy bosszantsák, lenézően bánjanak vele. Érzéknysége azonban nemcsak fékezőleg hat tetteire, hanem ennek köszönheti, hogy nem nyugszik bele az igazságtalanságba, mellyel György sújtja.

-  Ereje, harckéssége a próbatételek sorozatában bontakozik ki ellenefelit sorban legyőzi, csellel sem tudnak erőtvenni rajta. György fölött erkölcsi győzelmet arat. Legnehezebben saját magát győzi lecsak édesanyja segítségével tudja legyőzni indulatosságát és kishitüségét. Eszményi hős.

Stílus:

-  A Toldi nyelve példásan szép, hangvétele nyugott, méltóságos, köznapiság, egyszerűség jellemzi. Természetes beszéd elsősorban a dialógusokban nyílvánul meg. Bővelkedik a költői eszközökben: hasonlatok, megszemélyítések, allegóriák, metafórák.

-  A természet képei aláfestik a cselekményt: gyakori a tájleírás, a különböző természeti jelenségek pl. forró nyári szél, éjszakai vihar, csillagos éjszaka ábrázolása.

-  A költő merített a népköltészet és a régi irodalom hagyományaiból. Népmesék, bordalok, zsoltárok hatása érződik egy-egy részletben.

-  Szólásokat, közmondásokat vesz a népnyelvből és ilyeneket maga is teremt. pl: Felült Lackó a béresek nyakára=népi szólás, Egy csak egy legény van talpon a vidéken-->a Toldi nyomán lett szólássá.

Verselése:

-  A Toldi verselése ütemhangsúlyos, párosrímű, felező tizenkettes. Petőfi is ebben a formában írta a János vitézt. Arany vitte oly tökélyre ezt a magyaros verselési módot, hogy Toldi-versnek is nevezik.

Jelentősége:

-  A Toldi két folytatásával a Toldi szerelmével és a Toldi estélyével együtt a magyar irodalom legnagyobb értékei közé tartozik. Minden korszaka magáének érzi példát merít belőle új szépségeket fedez fel. Példásnak érezzük a mű szerkezetét, verselését. Az ilyen művet klasszikus műnek tartjuk, mely maradandó értéket képvisel.