A mese és a monda jellemzői egy tanult, és egy hozott mű alapján

Mese

·      Meghatározás: A legősibb műfajok egyike. Csodás, valószerűtlen elemekkel átszőtt, általában fiktív időben és térben játszódó, jól végződő történet.

·      Eredete szerint: népmese vagy műmese

·      formáját tekintve: verses vagy prózai (itt gyakran verses betétek találhatók).

·      Témájuk szerint a legismertebbek:

o  Tündérmese: mágikus vagy varázsmese. Varázseszközöket és csodákat vonultat föl ez a nagyon elterjedt típus. (pl.: Hattyútündérek)

o  Fabula: Így nevezzük a versben vagy prózában megírt tanmeséket, állat és növénymeséket. A fabula mindig valamilyen erkölcsi tanulságot fogalmaz meg. (Pl.: La Fontaine, Heltai Gáspár)

o  Állatmese: Rövid, csattanóval végződő, legtöbbször párbeszédes formában felépített történet, amelyhez az idők során erkölcsi tanulságot illesztettek. Hősei emberi tulajdonsággal felruházott állatok. Képviselői: La Fontaine, Heltai Gáspár, Pesti Gábor, Mizsér Gábor, Czuczor Gergely, Fáy András.

o  Növénymese: Oktató jellegű mese, amelynek a hősei antropomorfizált növények. Pl.: A fenyőfáról és a galagonyáról (Aesophus)

o  Tréfás mese: Rövid, humoros vagy gunyoros hangú történet. Hősei ostoba emberek, házastársak, feltűnő figurák. Pl: A bolond falu

o  Hazugságmese: A tréfás mese egyik alműfaja, amely csupa nagyotmondásból vagy valótlanságból áll. Pl.: Nem hiszem (népmese)

o  Formulamese: Így nevezzük azokat a meséket, amelyeknek a szerkezete egyúttal a tartalmát is meghatározza.

o  Láncmese: Formulamese, amelyben valamely esemény feltételeit, és azok újabb feltételeit sorolják fel.

o  Vég nélküli mese: Olyan formulamese, amely nem fejeződik be, hanem ciklikusan folytatódik, vagy váratlan fordulatot vesz. Pl.: Az öregember és a fiatalember

o  Csalimese: Rövid, tréfás mese, amely félrevezeti az olvasót. Érdekfeszítően induló történet, amely hirtelen befejezés és főleg csattanó nélkül ér véget. A székely népmesék közt gyakori. Pl.: Az ikertündérek

Monda

·      Meghatározás: Olyan valós és fiktív elemeket is tartalmazó történet, amely hiedelmekhez, helyi eseményekhez, természeti és társadalmi jelenségekhez kapcsolódik, azokat magyarázza.

·      Befejezése: tragikus

·      A szereplők jellemzése: elnagyolt

·      Tartalmi jegyeik alapján lehetnek:

o  Hiedelemmonda

o  Eredetmonda

o  Származásmonda

o  Hősmonda

o  történelmi mondák

A több nép irodalmában megtalálható mondák neve: vándormonda

Pl.: Attila álma, A fehér ló mondája

A Fehér ló mondája

I.  Keletkezés: A Honfoglalás korában keletkezett, szájhagyomány útján.

II.                Szerzője: ismeretlen

III.              Műfaja: hiedelemmonda (a nép ajkán keletkezett, szájról szájra tovább terjedő történet. )

IV.               Elemek:

ü valós elemek: A honfoglaló magyarok bejöttek a Kárpát-medencébe, és meg akarták maguknak szerezni azt

ü fiktív elemek: a Szvatopluk nevű szláv uralkodó valószínűleg nem létező személy volt, de ezt semmi nem zárja ki. Semmi nem bizonyítja, hogy egy fehér lóval vették volna meg a földet az ostoba uralkodótól.

ü Megörökítés: Anonymus, III. Béla történetírója jegyezte le.

ü Érdekessége: annak a kornak a kapzsiságát, ötletességét, hősiességét tükrözi.

ü Hatása: szinte nem létezik olyan magyar ember, aki nem ismerné ezt a mondát.

ü Egyéb: A vándormondák műfajába is tartozik, mert a szlávok történetében is megtalálható. A bűvös 3-as szám megtalálható benne.

A Fehér ló fia

I.  Keletkezése: Arany László nyomán keletkezett.

II.                Szerzője: nép

III.              Műfaja: népmese (szájhagyomány útján terjed, amíg egy népmesegyűjtő le nem írja azt.)

IV.               Műfaji sajátosságok:

-       Meseszámok: Feltűnik benne többször a 3-as (3 barátot talál, a sárkányok 3,6 és 12 fejűek, a buzogányt a sárkány 12 mérföldről vágja a kapuba, 3 griff-fióka szerepel benne, 3 oldalszalonna, 3 szelet kenyér kell az útra)

-       Ismétlés: A három királykisasszonyt kétszer is megmenti a főhős (egyszer a sárkányoktól, egyszer pedig a régi szolgáitól), az ördög-manót kétszer is kikötözi egy fához

-       megszemélyesítés: a lopkodást, megalázást a manó karakterében személyesíti meg a szerző

V. Cím: A Fehér ló fia cím valószínűleg azt akarja jelenteni, hogy a büszke tartású fehér lovak voltak a legerősebbek a mének között. Erős szülőnek erős gyermeke

VI.               Érdekesség: Hirtelen beálló fordulatok és csodás elemek.

VII.             Hibák: a mű vége össze van csapva