VI.                                                                                         A nép- és műballada

A népballadák

Eredet:

                Eredetekről keveset tudunk, vándor énekmondók énekelték. Erdély és a Balkán hegyei között valamint Skóciában, Skandináviában maradtak fenn egészen a XX. századig. A legtöbb magyar balladát kéziratos daloskönyvek őrizték meg ill. a múlt században jegyezték le népköltészeti gyűjtők. Elsősorban székelyföldön és a Dunántúlon

Meghatározása:

                A népballada drámai és líra elemekkel átszőtt epikai műfaj. Lírai eszközök:balladai tömörség, ismétlések, párhuzam az emberi sors és természeti képek között, fokozás. Drámai eszközök: balladai homály, konfliktus, párbeszéd.Formája vers. Cselekményét a régebbi korokban előadók eljátszották vagy színészi eszközökkel megjelenítették pl:arcjáték, kézmozdulatok, mozgások. Fő jellemzője a sűrített, gyakran egyetlenjelenetbe összevont cselekmény, melyet az elbeszélő szöveg mellett a szereplők drámai párbeszédéből és lírai monológjából ismerünk meg.  Sajátossága az ismétlés, sor és versszak egyaránt. A magyar népballadákra a strófaismétlő szerkezet jellemző, ahol egy-egy szó v. részlet megcserélése mutatja a cselekmény fejlődését. Ez a forma segítette a megtanulást, megértést is.

Leggyakoribb témák: szerelem, szegény-gazdag ellentét, féltékenység, hűség-hűtlenség.

A népballadák a kalákában végzett közös munkák alakalmával hangzottak el(tollfosztás, kukoricamorzsolás) az életmód megváltozásával eltűntek az ilyen alkalmak és velük együtt a balladaéneklés is.

Kőmíves Kelemen(1500-as évek vége)

Háttere:

                Ősi hiedelem rejlik a Kőmíves kelemenben. A várépítők azt hiszik, hogy átok ül Déva várán, ezért omlik le reggelre, amit este felépítettek. A régiek babonásan féltek a természeti csapásoktól. Úgy gondolták, hogy az emberfölötti hatalmak jóindulatát termények, állatok néha emberek feláldozásával nyerhetik meg. Déva vára magas, meredek hegyre épült Erdélyben. Többszöri leomlásának valóságos oka is lehetett.

Cselekménye:

                A kőművesek úgy vélik, hogy emberáldozat révén megszabadulhatnak az átoktól, ha valamelyikük feleségét elégetik és hamvait beépítik a vár falába. Arra az asszonyra esik a választás, aki előszőr látogatja meg az urát. Kőmíves kelemenné lesz ez az asszony. Az asszony befogat kocsisával, hogy Dévára hajtson. Félúton viharba kerülnek. A kocsi rá akarja beszélni, hogy forduljanak vissza, mert álmot látott: gyászba borul kőmívesék udvara. Az asszony nem hallgat rá. Folytatja útját. Amikor Kőmíves Kelemen észreveszi, hogy felesége közeledik hiába imátkozik, hogy valami történjen, mígy oda nem ér.

A kőművesék tűzbevetik az asszonyt, hamvát a mészbe keverik, így építik fel a várat. A fiúk édesanyja keresésére indul a falak megszólalnak, megtudja, hogy anyját megölték. A fiú szíve meghasad és elnyeli a Föld a családi tragédia teljessé válik, úgy ahogy a kocsis megálmodta. Az eseménysor elemei a történések, a szereplők szavai és tettei láncszerűen egymásba kapcsolódnak. A ballada cselekménye, minden részlete nem érthető azonnal, az első olvasás után, ezt balladai homálynak nevezzük.

Cselekményvázlat:

                előkészítés-->Déva falainak leomlása

                bonyodalom-->a kőművesek egyessége

                késleltető mozzanat-->kőmíves kelemenné elindul Dévára

                fordulat--> a kőművesek és az asszony találkozása

                késleltető mozzanat-->az asszony hazatérése, búcsúja

                tetőpont--> az áldozat megtétele

                megoldás--> a falak megállnak, a fiú halála

Tömörség:

                A ballada rögtön a történet közepébe vág, a lényegre tér. Az előadásmód szűkszavú és szaggatott, nem tér ki részletekre, hanem kiemeli a lényeget.

Ismétlések:

                A második verszakban kisváltoztatással tér vissza a mondat "Megint tanakodék tizenkét kőmíves"      

Ismétlődések máshol is vannak a műben, ez lüktetést, ritmust ad az elbeszélésnek.

Párbeszédek, érzelmi fokozás.

                Az elbeszélő részek több helyen párbeszédekkel váltakoznak. "Kocsisom, kocsisom nagyobbik kocsisom/Én uramhoz mönni lönne akaratom" "Asszonyom csillagom forduljunk mi vissza"

Ellentétes szándékok fejeződnek ki a párbeszédekben, ezek adják a ballada feszültségét. A megszólításokban lévő ismétlések is érzelmi fokozást jeleznek.

Párhuzamok:

                A balladában természeti jelenségek kísérik az eseményeket. Vihar jelzi előre a bajt. A mű végén meghasad a föld s a gyermek szíve is meghasad bánatában. A természeti jelenségek párhuzamot alkotnak az emberi érzésekkel, sorsokkal.

Konfliktus:

                A balladai konfliktust az egymással szembenálló erők küzdelme határozza meg. Egyik a kőművesek akarata, hogy a várnak bármi áron állnia kell. A másik a szeretet, mely Kőműves Kelemen családját összefűzi. E két erő ütköző pontjában áll Kőmíves Kelemen. Nem szegülhet szembe a kőművesek akaratával:hadja, h asszonyát a tűzbe vessék-->kétszeresen kell fizetnie fiát is elveszíti

Egyéni és közösségi érdek:

                Kelemen olyan törvényeknek engedelmeskedik, melyek durván sértik családja érdekét. A közös és egyéni érdek csap össze a műben. A közös érdek győz, az asszonyt feláldozzásk, mégis a szeretet hatalma nagyobb, a fiú fájdalmától a föld is meghasad. A tragikus végkifejlett a görög sorstragédiákhoz hasonlítható. pl: Sophoklész:Antigoné

A ballada változatai:

                Az egyik változatban Kőmíves Kelemen megátkozza Dévát, amiért feleségét el kellett vesztenie. Vannak derűsebb változatok is, melyekben a családból senki sem esik áldozatul a várépítésnek.

Júlia szép leány

Cselekménye:

                Legrégibb balladáink közül való. A ballada hősnőjét, Júliát az égbe szólítja egy fehér bárány. A lány elbúcsúzik anyjától, aki siratja elveszített gyermekét. Ennek többféle értelmezése is lehet:

1. Ha v.ki meghal azt a népnyelv úgy fejezi ki, h magához szólítja az Úr. A bárány hagyományosan isteni jelkép. A Bibliában Jézus Isten báránya. Így a legegyszerűbb értelmezés szerint a lány halála miatt kell elszakadnia egymástól anyának és lányának.

2. A mű annak a szokásnak az emlékét őrzi, hogy a népesebb, módosabb családokban egy lánygyermeket Istennek ajánlottak. Az apácának Jézus menyasszonyának tartották. A bárány Jézus jelképe, Ő szólítja magához Júliát. Az anyának le kell mondania gyermekéről. A gyermeklány épp úgy átérzi az elszakadás fájdalmát. A földi örömöktől, sőt az élettől is el kell búcsúznia.

3. A bárány szarva között a Nap a Hold és az aranyperec a kereszténység előtti időkre utal. Már a honfoglalás előtti időkben használtak ilyen jeleket a különböző tárgyakon. A bárány a férfit jelképezi, aki a leányt elszakítja családjától. E felfogás szerint a házasodás alkalmával vett egymástól búcsút anya és leánya.

Bármelyik változat a lánygyermek sorsának nagy fordulatához kapcsolódik s kifejezi az egymástól elszakadó anya és lánya fájdalmát.

Költői képek:

                Az égi bárány álomszerüen, látomás szerüen jelenik meg.

metafórikus kép: "első raj méhemnek gyönge lépecskéje" az anya méh és a mézet termelő méh jelentése érdekesen azonosul

a bárány a lány fölötti hatalmat jelképezi kilétében nem lehet olyan biztos, mint az édesanyjában.

A ballada ritmikus ismétlésekkel fejleszti a történetet. (szószerkezeteket ismétel ill. a történet megismétlése)

A műballada

Búvár kund

A XIXszázadban a nemzeti irodalom felvirágzásának időszakában terjed el költészetünkben a műballada. Ez a műfaj alkalmas arra, hogy kis terjedelemben fölidézze a nemzeti múlt nevezetes eseményeit. Vörösmarty Mihály német, angol és skót minták alaján meghonosítja a történelmi balladát.Vörösmarty A búvár kund c. alkotása történelmi mondát dolgoz fel balladai formában.

Történelmi háttér:

A magyarság középkori sikereit szívesen elevenítették föl a XIX. század költői, hogy példát mutassanak nemzetüknek az újjászületéshez. Vörösmarty egy középkori vitézről szóló mondát dolgozott föl. 1052-ben a Dunán német hajóhad hatolt be az országba. Az éjszaka leple alatt egy bátor vitéz a Búvár Kund(Zot Mund) a víz alatt meglékelte és elsüllyesztette a németek hajóit. A veszteség hatására a német hadak megfutamodtak s az ország megmenekült a hódítóktól. A költő úgy rajzolja meg a vitéz alakját, h hős tette után elrejtőzik, mert nem jutalomért, hanem a hazájáért cselekedett. Az Árpád-házból való Béla vezér azonban felkutatja, h kitüntesse a hőst. A mű előadás módját balladai tömörség, szaggatottság jellemzi. A természeti képek párhuzamot alkotnak a hőstett veszélyességével, érzékeltetik a küzdelem hangulatát.PL."Puszta szél rohan"a táj fölött

                                                                                                                                                                             "Villám tüze"hasítja át a sötétséget

A párbeszédek a cselekményt viszik előre.

                A vers lüktető ritmusa rövid és hosszú szótagok váltakozásán alapul. Ez a forma az időmértékes verselésbe tartozik. Egy rövid és egy hosszó szótagokból álló versláb a jambus.

Arany János a Wales-i bárdok:

A mű keletkezése:

A '48-49-es szabadságharc leverése után az osztrák császár évekig nem tette lábát magyar földre. 1857-ben határozta el, h megtekinti a néma tartomány. Hivatalnokai felszólították a magyar költőket, h versben köszöntsék az uralkodót. Arany jános elhárította a megrendelést, s helyette megírta a Wales-i bárdokat. A verset sokáig nem közölhette. Később műfordításnak álcázva jelentette meg "Ó-angol ballada" alcímmel látta el. A közönség megértette a rejtett üzenetet, h a középkori monda a nemzetükhöz hű magyar költők tiltakozását fejezi ki. Rövidesen a legnépszerűbb versek egyike lett.

Szerkezete:

                Arany felhasználta a skót és székely népballadák eszközeit. Három nagy egységre bontható a cselekmény.

1. Az angol király megszemléli új tartományát a leigázott Wales-t. A megfélemlített wales urak gazdag lakomával vendéglik meg. A király azonban érzi, h gyűlölik, ezért követeli, h hozassanak énekeseket, akik őt dicsőítik.

2. Három bárdot vezetnek elé. Dicséret helyett, azonban mind vádolja a zsarnokot. Edward ítélete: Máglyán égessenek meg minden wales énekest, aki parancsának ellenszegül. 500 bárd válalja a vértanúságot, átkot mondanak a királyra.

3. Az átok megfogan: Edward megőrül, fülében zeng a máglyára küldöttek kórusa.

Fordulat:

                Több helyen fordulat következik be, amely jelentős változást hoz a műben. A legjelentősebb, amikor a kegyetlen hódító lélekben összeroppan.

Fokozás:

                1. A wales urak néma gyűlöleténél sokkal nagyobb éreztet a bárdok nyílt ellenállása.

                2. fokozás a 3 bárd szavaiban --> az 1. a nép ezreinek megölésével vádolja a zsarnokot.

                                                                              --> a 2. a gyászolók sorsára terjeszti ki bűnét

                                                                              --> a 3. átkot szór fejére

                3. a király egyre dühösebb: az első bárdot máglyára viteti, a másodikat utána küldi, a harmadik szavaira meghozza rettenetes ítéletét.

Ismétlések:

                Az ismétlődő mozzanatok egyre fokozzák a feszültséget. Ismétlődés figyelhető meg a lakoma leírásában. A háromszor említett néma tartományon végighaladva a király két ízben léptet, harmadszor már vágtat fakó lován.

Edward jelleme:

                Durva erőszak jellemzi. Ez vezeti döntéseiben és ez lesz a veszte. Wales-t meg tudja hódítani, de a lelkek fölött nem uralkodhat. Dühöng, amikor észreveszi, h az urak gyűlölik s rettegnek tőle. Tombol, amikor az énekesek szembeszállnak vele. Erőszakossága ostobaságot és gyöngeséget takar. Azt hiszi, h sérelmeit lemoshatja vérrel. Bűneinek súlyát nem bírja elviselni, lélekben összeroppan. 

A három bárd:

                Jellemük már néhány szavukból megmutatkozik. Megfontolt öregember az első. Halkszavú ifjú a második. Vakmerően támadó a harmadik. Utóbbit Arany János Petőfiről mintázta. Ő írt király ellenes verseket. Ő volt korának leghatározottab politikai költője.

Hangulatteremtés, balladai homály:

                Hatalmas feszültséget érzünk a meghódolt tartomány csöndje s a tomboló zsarnokság felkavaró mozgalmassága között. Hatalmas az ellentét a mű elején az ország dermedt csöndje, majd a végén a szétszáguldó szolgák és a fellángoló tartomány ijesztő mozgalmassága között. Az előadásmód tömör, szűkszavú. Többet sejtet a költő, mint amennyit kimond-->érvényesül a balladai homály.

A költemény formája:

                Verselése kiválóan aláfesti a mű hangulatát. Mesteri a legfőbb ellenfelek összerímeltetése: Eduárd-walesi bárd

                                                                                                                                                                                                     Eduárd-ifjú bárd

Jellemző a páros sorokban a belső rím, mely a vers zenei hatását erősíti. "Van-e ott folyó, s földje jó"

Különleges a szavak hangulatteremtő ereje. Edward kegyetlen szavai gúnyt éreztetnek. "Használt-e a megöntözés a pártos honfivér?"

Magunk előtt látjuk a düh és rettegés színváltozásait a walesi vitézek arcán. "Orcáikon, mint félelem sápadt el a harag"

Szondi két apródja

Történelmi háttér:

1552-ben II. Szulejmán hadjáratot vezetett Temesváron, Lippán, Szolnokon keresztül eljutott Drégely várához, ahol Szondi György volt a várkapitány. A 150 magyar védővel szemben 10.000 török állt.

Forrás:

A mű tárgyát Arany Tinódi Lantos Sebestyén, Budai Ali basa krónikájából és más történeti munkákból merítette. 

Írói szándék:

1856-ban írta Arany, nagykőrösi tanársága idején. A szabadságharc bukása mély fájdalommal töltötte el a költőt. Az osztrák császári hatalom azt várta a költőktől, h az elnyomók dícséretét zengjék. Arany ez ellen tiltakozik a művében: tisztességesnek maradni, az idegen hatalomnak nem behódolni, ez a követendő magatartás. Nem Szondi az igazi hőse a balladának, mert a vers megírásakor nem a hőstettek ideje járta. Helyette a cselekvési lehetőség a passzív ellenállás.

Balladai homály övezi a költeményt, mely megvédte a költőt a politikai támadásoktól, de olvasóközönsége megértetteüzenetét: a költő nem alkuszik a magyar nép zsarnokaival.

Szerkezet:

1-2vsz.-->helyszín: ellentétes. Fenn: a Drégeli rom, szemközt hegyorom, sír.

                                                               Lenn: Ali győzelem ünnepet ül

3-4vsz.-->lenn<->fenn ellentéte. Lenn: Ali hiányolja a két apródot, Ali kérdései...

                                                                  Fent: az apródok gyásza.

5.vsz-->párhuzamos szerkezet. Páratlan versszakok:                                               Páros versszakok:

              az apródok éneke megidézi Szondi és Ali követének          Ali követének szavai:Ali küldönce rá akarja beszélni a                                                                párbeszédét, Szondi dicsőítése.                        fiúkat, h menjenek vele Ali táborába. Ali követének                                                                                                                                                         szavai:kérés-->hízelgés-->türelmetlenség-->fenyegetés

16.vsz.-->Itt fut össze a cselekmény két szála. A követ is Szondit dicsőíti.

A vers zárlata az apródok átka

Formája: Rímes időmértékes. Anapesztus versláb(titi-tá)