VII.                         Kölcsey Ferenc és Wörösmarty Mihály portré

Kölcsey Ferenc:

-          1790-ben, Sződemeteren született.  Középbirtokos nemesi családból származott.

-          Apját hat évesen, anyját 12 éves korában vesztette el. A korai árvaság mély nyomot hagyott a lelkében. Hajlamát a búskomorságra növelte testi fogyatékossága is, gyermekkori betegség következtében elvesztette bal szemét.

-          Könyveket kedvelő, magábaforduló ifjúvá vált. Több nyelven olvasott.

-          Kazinczy barátságát azzal nyerte meg, hogy tudománytörténelmi adatot szolgáltatott Magyarország legrégebbi térképéről. Később verseit is elküldi Kazinczynak.

-          K. F két hónapig Pesten jogot tanult, itt ismerkedett meg a pesti írókkal. De nem tudott beilleszkedni az írótársaságba. Az írók pedig különcködő fiatalnak tartották.

-          A nyelvújítási vitában Kazinczy pártjára állt. Szemere Pállal közösen válaszolt Felelet címen a Mondolatra, mely a nyelvújítás ellenfelének gúnyirata volt.

-          Később Szatmárcsekére költözött, ahol megválasztották Szatmár megye képviselőjének. Az országgyúlési fiatalok kibontakozó reform vezéralakjaként tisztelték. Amikor a császári hatalom Wesselényit és Kossuthot perbe fogta Kölcsey ügyvédként védte őket.

-          Költőként és tudósként meghatározó szerepe irodalmunkban, a magyar nemzet fogalom kialakulásában és elterjedésében. Kiemelkedő reformpolitikus volt. Gondolatai ma is érvényesek a hazaszeretetről. Ő írta nemzeti himnuszunkat.

-           

Himnusz:

1823-ban a bécsi udvar alkotmányellenes intézkedéseinek idején írta Kölcsey a Himnuszt. Ekkor még alig látott erőt és lehetőséget arra, hogy a nemzet talpra álljon. A versnek imádságos formát adott, mert nem látott magakörül valóságos társadalmi erőket- egyedül Isten segítségében bízhatott. A magyar nép zivataros századaiból alcím a cenzúrának szólt. A vers valóban a múltat idézi, de érezteti, hogy a múltbéli balsors nem ért véget. Feltűnnek a műben a XIX. Század elején kibontakozó szellemi áramlatnak, a romantikának ismertetőjegyei:    -  a nemzeti múlt felé fordulás

-    a nagy ellentétek hangsúlyozása   

-   a felélénkülő képzelet

-    a személyes hang

Szerkezet:

-          A költemény keretes szerkezetű: Az utolsó versszak-némi változtatással- megismétli az elsőt. Az első szakaszban Isten áldását kéri a költő a magyarságra, az utolsóban pedig, hogy szánja meg Isten a magyarokat. Ebben fokozást érzünk.

-          A történelmi megpróbáltatásokat kétszerannyi versszak idézi, mint a dicsőség évszázadait.

-          A dicső múlt példái:  1. Honfoglalás

       2. az Árpád-kori királyok alatti felvirágzás

       3. Mátyás győzelmei

A fordulat a „Hajh” indulatszóval kezdődik

-     Következnek a történelmi megrázkódtatások:

1.        tatárdúlás

2.        török hódítás

3.        legyőzött szabadságharcosok bújdosása

-          A vers olvasói megérthették, hogy a Habsburg Elnyomás áldozatairól van szó.

-          Megszólal a költeményben a nemzeti önbírálat is. Kölcsey a magyarság lelkiismeretét ébreszti és bűntudatot éreztet: nemcsak az ellenség túlereje, hanem a beslő viszály is részese volt az ország romlásának 

„ Haj de bűneink miatt gyúlt harag kebledben”

„S hányszor támadt tenfiad

 szép hazám kebledre”

-          A vérözön és a lángtenger a vérbefolytott szabadságtörekvésekre vonatkozik.

-          A Himnusz a nagy ellentétek verse. A történelmi kudarcok éles ellentétet alkotnak a sikerekkel. Az örömöt és gyászt költői képek idézik fel. Komor hangzású szavak jelenítik meg a végzetes csatákat, a tatár és török dúlást.

„Most rabló mondgol nyilát zúgattad felettünk

Majd töröktől rabigát vállainkra vettünk”

-          Sajtáos szórend fejezi ki az ellenség győzelmeiről festett kép komorságát.

„Hányszor zengett ajkain vad népének

Vert hadunk csonthalmain győzedelmi ének”

-          Ellentmondás:  „a bújdosó nem lelte honját a hazában”

-          A szóelei „h” hangok ismétlése alliteráció

-          Ellentétek érzékeltetik a nép hányattatását  „Bércre hág és völgybe száll”

-          A vár helyett kőhalom maradt, kedv s öröm helyett halálhörgés siralom.

-          Fokozás: Érezhető a nemzet bűnhődését felidéző képekben. A katasztrófák egyre súlyosabbak, ahogy az időben egyre közelebb kerülnek. A tragédiák csúcspontja a honját a hazában nem lelő magyarok megjelenítése. Az imádság a szenvedések megmutatásával magasabb szinten ismétli meg a könyörgést „Szánd meg Isten a magyart” A reménytelenségből csak isteni segítséggel lehet kijutni.

-          Költői túlzás: A magyar nép megpróbáltatásainak súlyosságát fejezi ki azzal, hogy ez a nép már nem csak a múltjáért, hanem jövvőbeli tetteiért is megbűnhődött.

-          Végső remény: Hiába való volt a rengeteg áldozat „Szabadság nem virul a holtnak véréből”à Ez a költemény központi gondolata. A szenvedések özöne sem hozta meg a legfontosabbat a szabadságot. A reménytelenségben márcsak az Isten segíthet. Ezért hangzik fel újra még mélyebbről a fohász Istenehez.

-          A Himnusz a magyar nemzet imádsága. Erkel Ferenc megnezítésében vált nemzeti himnuszunkká. Először 1844-ben csendült föl a Pesti Nemzeti Színházban.

-          Kölcsey sorsa tragikusan ért véget. Szatmárcseke népe nem ismerte föl, hogy a jobbágyfelszabadításért harcolt. Rokonainak, rosszakaróinak felbújtására jobbágyai fellázadtak ellene.

-          1838-ban egy utazás alkalmában megfázott a gyöngeszervezetű költő belehalt betegségében.

Wörösmarty Mihály

-          1800-ban, Káponásnyéken született. Apja nagybirtokosoknál szolgáló gazdatiszt volt. Wörösmarty fiatal diákok tanításával fedezte tanulmányainak költségeit. Apja korai halála után családfenntartó szerepet töltött be. A Perczel család birtokán házitanítóként tanította Perczel Mórt. Reménytelenül szerelmes volt Perczel Etelkába. Alakját számos költeményében megörökítette.

-          Felesége Csajághy Laura, hozzá írta többek között Ábránd c. költeményét.

-          A költő hírnevét az 1825-ben megjelent Zalán futása c. eposszal szerezte. E honfoglalásról szóló műnek szerezhette a „nemzet ébresztője” nevet. Művében  a régi dicsőséget idézi fel: A honfoglaló magyarok példáját állítja kortársai felé.

-          Ő az első költő Mo-n, aki az irodalomból megtud élni. 1826-ban a fővárosba költözik, itt már nem csak költeményeket és színműveket ír, hanem színi bírálatokat is és lexikonok szerkesztésében is részt vesz.

-          A reformkori Mo. Pesten felpezsdülő irodalmi életének vezéralakja lesz.

-          1832/1836 országgyűlés idején már ő az ország első számú költője.

-          Megírja a Szózatot, mely a nemzet imádsága lett.

-          Társaival megalapítja a Kisfaludy Társaságot, mely pályázataival támogatja az irodalmi tehettségeket(Petőfit és Aranyt)

-          Költészetét a romantikus stílus határozza meg. A gondolatiság nély szenvedéllyel párosul.  A haza megmentésének történelmi példáit balladákban írja meg.pl: Búvár Kund. Felidéz más történelmi alakokat is:egyik elbeszélő költeménye a Mátyás királyról elterjedt mondákhoz kapcsolódó Szép Ilonka.

-          Irodalmi törekvéseit tükrözik epigrammái. A reform híve a nemzeti összefogást szorgalmazza. A polgárosodó nemességet tekinti az ország vezető erejének. De a nemzet fogalmát a köznépre is kiterjeszti. Fölismeri, hogy a nemzetek együttműködése nélkül nem lehet szabad az ország. A szabadságharc idején Kossuth oldalán vesz részt a politikiai küzdelmekben.

-          Szabad sajtó c. versével jelzi, hogy a forradalombna is szolgálja nemzetét. A világosi fegyverletétel után bújdosnia kell. Gyönyörű versekben siratja el a szabadságot.

-          Utolsó nagy versében a Vén cigányban, megszólaltatja az újjászületés reményét.

-          1855-ben halt meg, temetése tüntetéssé vált az önkényuralom ellen.

Szózat

-          A nemzet második imádsága. A költemény hasonló szerepet tölt be a nemzet életében, mint Kölcsey Himnusza. Ez is a hazaszeretet verse.

-          De míg a Himnusz Istenhez szól a magyarokért, addig a Szózat a magyar embert szólítja fel arra, hogy legyen hű a hazájához. A költemény második része. A világ népeihez folyamodik a nemzetért, mely az emberiség szerves része.

-          Műfaja: óda. Az óda eredtileg az istenséget dicsőítette, később uralkodókat, hadvezéreket ünnepeltek vele. A Szózat nem az óda műfaját szállítja le azzal, hogy földi dologról szól – a hazáról – hanme a hazát emeli fel isteni rangra.

-          Szerkezete:  A költemény arányos felépítésű. Az első második és a 13. 14 versszak szólítja fel a magyarságot a rendületlen hazafiságra. Az utolsó előtti szakasz némi változtatással az utolsó változatlanul ismétli meg a verskezdő felszólítását.à a vers keretes szerkezetű. A közbelső rész két egységre bontható. A 3-6 versszak a nemzet hősi múltját idézi fel. A verstengelyében álló 7. Szakasz a világ nemzeteit figyelmezteti a magyarság szenvedéseire. A második rész a hősi pusztulás képét ecseteli.

-          A költeményt Egresi Béni megzenítésével énekeljük a nemzeti ünnepeken.