I.                                                   Az elbeszélő költemény: Petőfi Sándor János vitéz

életrajza:

-      Született: 1823. 01. 01 Kiskörös

-          Apja Petrovics István: szerb szlovák származású mészáros, kocsmabérlő, földbérlő

-          Anyja: Khrúz Mária szlovák származású

-          1824-ben Kiskunfélegyházára költöznek, Petőfi ezt vallja szülőhelyének

-          Iskoláit gyakran váltogatja:

-          Aszódón tanul legtovább

-          Selmecbányán gimnazista

16évesen megszökik Selmecbányáról, megykezdődik vándorlásainka sorozata.

-          Katonának áll Sopronban

Sok betegség miatt a katonaorvos leszerelteti.

-          Vándorszínészekhez szegődik

Apja neheztel rá a színészkedés miatt, de megbékél vele

-          1841-ben Pápán folytatja megszakított gimnáziumi tanulmányait

Mostmár kíváló tanuló, feltűnik versíró képessége, Itt ismerkedik meg Jókai Mórral

-          Előszőr nyomtatásban A Borozó c. verse 1842-ben jelenik meg

-          1843 tavaszán, Pozsonyban az Országgyűlési Tudósítások másolásából tartja fenn magát

-          Majd ismét vándorszínész

-          A telet Debrecenben tölti, egy fűtetlen szobában, betegen, nyomorogvaàEgy telem Debrecenben

-          1844 elején gyalog és szekéren Pestre utazik, hogy verseit kiadassa

Vörösmartyhoz fordul támogatásért

-          Wörösmarty javaslatára a Nemzeti Kör hozzájárul a kiadás kölcségeihez

-          Állást kap a Pesti Divatlapnál

-          1844 novemberében Pesten megírja a János vitézt. Pontosan hat nap és hat éjszaka alatt. Ekkor még a Kukorica Jancsi címre hallgató művet, Wörösmartyéknak felolvassa. Az elragadtatás általános.

-          A népi hősköltemény, akkor még a mai alakjának kb. felénél fejeződött be, ott, ahol Jancsi a francia udvarból hazaérkezik. A fiatal költő úgy dönt azonban, hogy a földi megpróbáltatások után hősét fölröpíti a mesék megpróbáltatásai közé. December 8-án a Pesti Divatlap a hallgatók tanácsolta cím alatt(János vitéz) emlékezik meg a szerző legújabb költeményéről. A János vitéz 4. fejezete 1845. márc. 2-án megjelent a Pesti Divatlapban. Hamarosan az egész művet könyv formájában is kiadták. 

Cselekmény:

-          A János vitéz főhőse egyszerű juhászbojtár egy alföldi faluból indul vándorútra, mert boldogságát megakadályozza Iluska mostohája és az indulatos gazda, aki világgá kergeti. Kukorica Jancsi vándorútja nehéz, megpróbáltatásokkal teli. A zsiványok között veszélyben forog a becsülete, de legyőzi a zsiványok kincsének csábítását. Csatlakozik a huszárokhoz. Kalandos úton érkezik velük Franciaországba. Küzd a francia népre támadó törökökkel szemben, megmenti a királylányt, és kiérdemli a János vitéz nevet. A királyságot és a királylány kezét azonban nem fogadja el, visszaindul falujába Iluskához. A háborgó tenger elnyeli a jutalmul kapott kincseit. Ő maga csodás módon megmenekül. A mesbeli griffmadár hátán éppen falujába érkezik. Itt újabb megpróbáltatás vár rá. Iluskát halálra gyötörte gonosz mostohája.  Másodszor is világgá megy, de most már a mesék birodalmában jár. Szolgáivá teszi az óriásokat, elpusztítja a sötétség országát, átkel az Óperenciás- tengeren és legyőzi a Tündérország három kapuját őrző mesebeli szörnyeket. János vitéz bejut abba a csodálatos országba, ahol lehettséges az is, hogy az Iluska porából nőtt rózsa visszaváltozzon leánnyá, a falu két árvája boldog legyen, mint Tündérország királya és királynéja.

-          A János vitéz műfaja elbeszélő költemény, mely a köznéphez szól. A műben végig összefonódik mese és valóság. Jancsi falujában valóságos embereket látunk és valóságos az öreg halász és a fazekas alakja is. A mesék birodalmában óriásokkal, boszorkányokkal, tündérekkel és mesebeli szörnyekkel találkozunk.  A főszereplőt, Jancsit egyaránt jellemzik a mesehősök és a valóságos emberek tulajdonságai. Jancsi a falu árvája, olyan, mint a népmesékben a szerencsét próbálni induló legkisebb fiú. Bárhová megy mindenütt győz. Hol furfanggal, hol bátorsággal, hol vitézséggel. Vándorútja során kiállja az egyre nehezebb próbákat és a mesehősökhöz hasonló módon elnyeri megérdemelt jutalmát Tündérországban a boldogságot.

-          Emberi vonásait látjuk, amikor lelkismerete nem engedi, hogy a zsiványok kincseihez nyúljon, visszautasítja a királyságot és a királylány kezét, a honvágy gyötri s amikor gondolatban megbocsájt gazdájának. Az egyszerű emberek természetességével viselkedik mindenütt, mintha otthon a falujában lenne.

-          A János vitéz népmesei elemekre épülő elbeszélő költemény, költői elbeszélés. A költő egyesszám harmadik személyben, verses formában eseménysort mond el.  Az események menetét többször megszakítja leíró és párbeszédes részekkel. Bemutatja az események színhelyeit, a természet szépségét és a szereplők külsejét. Megszólaltatja a szereplőket és megszólal ő maga is. Hangot ad érzéseinek, érzelmeinek egyesszám első személyben.

-          A János vitéz  szereplői: az egyszerű falusi emberek, a királyok, az óriások és a tündérek egy nyelven beszélnek, a magyar népnyelvre jellemző kifejezéseket, ízes szólásokat valamennyiük beszédében megtalálhatunk: Kend se volt jobb a deákné vásznánál(Jancsi); Jaj a zsivány, jaj az akasztani való(gazda); Nos hát János vitéz lyányom megmentője(francia király). A költő nemcsak szereplőit beszélteti így, ő maga is a nép nyelvén szólal meg: „Jaj neked Iluska szegény, árva kislány”

-          A mű ritmusa rímei is rokonságot mutatnak a népköltészettel. Felező tizenkettes, ütemhangsúlyos páros rím.

-          A mű bővelkedik költői eszközökben 

-          Hasonlatok pl: „elváltak egymástól, mint ágtól a levél”;

-          Megszemélyesítés pl:”Egyenes rónaság nyújtózkodott végig

                                             Mint ahogy az ember, állat nyújtózkodik”;

-          Metafóra pl: „Mikorra a patak vize tükörré lett”;

-          Leírás pl: „Nagy égi háború volt keletkezőben” … „Ragyogott keleten a tarka szivárvány”

-          Költői jelző pl: „De nem ám a patak csillámló habjára”

-          Szálló ige pl: „Kend se volt jobb a deákné vásznánál”